Eredetiségvizsgálat

93_1_0_car01.png

Komplex hatósági tevékenység, melynek során összehasonlításra és megvizsgálásra kerülnek a vizsgált jármű egyedi azonosító elemei (alvázszám, motorszám, rendszám) a gyári állapothoz, a kísérő okmányokhoz és a felelős hatóság központi nyilvántartásához képest. A vizsgálatot roncsolás mentes eljárással, internet alapú tudásbázisok és realtime, online informatikai hálózat támogatja.

 

A vizsgálat tartalmazza:
Alvázszám vizsgálata
Motorszám vizsgálata
A jármű tényleges gyártási idejének vizsgálata
A festékvastagság szakszerű mérése, korábbi sérülések feltárása
A korábbi eredetvizsgálatok alapján a valós futásteljesítmény megállapítása


Szükséges okmányok:

1. Magyarországon forgalomba jegyzett jármű esetében
személyi igazolvány
lakcím kártya
cégek esetében aláírási címpéldány, végzés
forgalmi engedély
jármű törzskönyv (ha van)
adásvételi szerződés
2: Külföldről behozott jármű esetében
személyi igazolvány
külföldi forgalmi engedély
műszaki adatlap
származás ellenőrzési igazolás (az illetékes okmányirodában kell kérni)
számla
adásvételi szerződés

 

Mikor kötelező?

A 35/2000-es BM rendelet 44. § és 100/B. § alapján:
A járművek előzetes eredetiségvizsgálata elvégzését a KEK Központi Hivatal által kiállított Hatósági Bizonyítvánnyal kell igazolni. Az előzetes eredetiségvizsgálatot az NKH, a vele hatósági szerződést aláírt közreműködők igénybevételével végzi. A vizsgáló állomáson követendő eljárási rend a külön jogszabályban meghatározottak szerint szabályozott módon történik.

Közlekedési igazgatási ügyintézés megkezdésének feltétele a legfeljebb hatvan napon belül elvégzett előzetes eredetiségvizsgálat. A hatvan napos határidőbe nem számít be az az idő, amíg az eredetiségvizsgálatot követő büntetőeljárás során a jármű lefoglalás miatt a hatóság őrizetében volt.

Az eredetiségvizsgálat eredménye a közlekedési igazgatási eljárásban egyszer használható fel.

 

Az előzetes eredetiségvizsgálatot el KELL végezni az alábbi esetekben:

- a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás, ADÁS-VÉTEL nyilvántartásba vételekor; 
- használt jármű ELSŐ FORGALOMBA helyezésekor (a külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott járművek esetében – kivéve az Európai Unión belüli tagállamokból); 
- gyártótól származó, járműkísérőlappal nem rendelkező új jármű (nem generálimportőrtől beszerzett);
- járműnyilvántartásba korábban még NEM vett lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor, ismételt forgalomba helyezésekor;
- a forgalomból VÉGLEG, illetve átmeneti időszakra KIVONT járművek ismételt forgalomba helyezésekor;
- forgalomból ideiglenesen kivont járművek esetén az ISMÉTELT forgalomba helyezéskor, ha tulajdonos változás következett be;
- a kivitel előtt Magyarországon már forgalomba helyezett járművek KÜLFÖLDRE történő értékesítése miatt a jármű forgalomból történő kivonásakor, illetve a kiviteli rendszám kiadásakor;
- a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki BEAVATKOZÁST (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje) megelőzően (forgalomba még nem helyezett sérült jármű esetében az előzetes eredetiség ellenőrzést a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást - alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje, illetve javítása - és a közlekedési hatóság műszaki megvizsgálását megelőzően kell kezdeményezni);
- biztosítási esemény - KÁRRENDEZÉS - kapcsán forgalomból kivont jármű ISMÉTELT forgalomba helyezésekor;
- ha a közlekedési hatóság a jármű alvázszámában az eredeti állapothoz képest változást észlel.

NEM KELL előzetes eredetiségvizsgálatot végezni az alábbi esetekben:

- a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás jogalapja ÖRÖKLÉS;
- a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás jogalapja gazdasági társaságok ÁTALAKULÁSSAL bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz;
- a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás jogalapja a KÖZÖS tulajdon MEGSZŰNTETÉSE, amennyiben a jármű valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül, vagy közös tulajdon létesítése esetén, ha az egyik tulajdonostárs korábban a jármű tulajdonosa volt;
- a jármű nyilvántartott üzemben tartója változatlan marad, és a lízingszerződés teljesülésével  


Forrást biztosította:  Ko-Zá TRANS Bt. - képviselője Kovács Gábor