Hírlevél feliratkozás

Hirdetés

Finanszírozás kalkulátor

Biztosítás kalkulátor

Átírás kalkulátor

/

Vagyonszerzési illeték

? Ft

Forgalmi engedély

? Ft

Törzskönyv

? Ft

Eredetiségvizsgálat

? Ft

Összesen

? Ft

Kiszámolom

Hírek

CsodaVerda 37. rész - István (Opel Mokka - SportVerda)

CsodaVerda 37. rész - István (Opel Mokka - SportVerda)

Már megint Csóró Zorró!? CsodaVerda a SportVerda műsorban, avagy István CsodaVerda napja.
CsodaVerda 38. - Tomi (Opel Insignia Country Tourer 2.0 Turbo - SportVerda)

CsodaVerda 38. - Tomi (Opel Insignia Country Tourer 2.0 Turbo - SportVerda)

CsodaVerda a SportVerda műsorban, avagy Tomi CsodaVerda napja.

Formula-1 (Forma1) születése, a gőzgépektől a biztonsági övig (1.rész)

A Forma-1 története régebbre nyúlik vissza, mint azt a legtöbben gondolnák. Bár az FIA csak 1946-ban jött létre és hivatalosan első alkalommal 1950-ben rendeztek Formula egyet, valójában az eredettörténet 1894-ben indult.

 

Le Petit Journal szervezte meg az első ismert autóversenyt.

A XIX. század végéhez közeledve egy francia napilap, a Le Petit Journal szervezte meg az első ismert autóversenyt. Mai szemmel nézve ez inkább hasonlíthatott egy amolyan "építs magadnak valamit, ami gurul" típusú versenyre - benzines és gőzzel hajtott járművek egyaránt indultak rajta, s szabályai alig voltak - a lényeg annyi volt, hogy a jármű vezethető és viszonylag biztonságos legyen. A versenyzők 126 kilométert tettek meg a Párizs-Rouen vonalon, egy ebédszünetet beiktatva. (Képzeljük el, ahogy Hamilton a harmincadik kör után kiáll a boxba háromnegyed órára egy jó csirkepaprikásra.) A nem hivatalos győztes a húsz induló közül Jules de Dion gróf lett – nem hivatalos, mert többek között kifogásolták gőzhajtású járművén a kazánt.

 

101 km/óra

A következő években francia és amerikai földön több futam is lezajlott. 1906-ban már némileg profibbá vált a versenyzés - legalább az érintett utakat lezárták a forgalom elől, s kezdtek megjelenni a kifejezetten versenycélra épített autók is. Ebben az évben zajlott le a híres Le Mans-i futam, amelyet hazánk fia, Szisz Ferenc nyert meg, méghozzá 101 km/h átlagsebességgel (109 évvel ezelőtt!).

Két évtizeden belül az olasz, belga, brit és német nagydíjak is lezajlottak, majd '29-ben becsatlakozott Monaco. A harmincas évek végére a technikai fejlődés a hadiipar irányába mozdult el, a háború utáni első verseny azonban már 1945-ben lezajlott, '46-ban pedig megszületett a FIA, vagyis a Nemzetközi Automobil Szövetség.

 

 

 

Alfa, Mercedes, Maserati, Népliget

 

Az első világbajnokságot immár egységes szabályok alapján 1950-ben rendezték, 2015-ben tehát már a 65. szezon indul majd útjára. A század első felének némileg kaotikus versenyeit az Alfa Romeo uralta - ők nyerték az 1925 és 1927 között megrendezett, akkor még konstruktőri világbajnokságot is, melyen az első helyezettnek járt a legkevesebb pont, s az nyert, akinek összesítésben a legkevesebb pontja volt.

 

A Mercedes, amely 1934-ben szállt be a cirkuszba, szintén jelentős sikereket ért el - ők nyerték meg az első Európa-bajnokságot is 1935-ben. Egy évvel később azonban a Népligetben megrendezett magyar versenyen már az Alfa Romeót vezető Tuzio Nuvolari diadalmaskodott.

 

A Királyi Magyar Automobil Club által szervezett verseny a Grand Prix részének számított, a pálya 5 kilométeres volt, és öt német, három olasz, egy lengyel és két brit pilóta állt a startvonalhoz - illetve saját versenyzőnk, Hartmann László is, aki a Maserati volánja mögött sajnos utolsóként ért célba.